Kedden bezárt az 1989-es Tienanmen téri eseményeket bemutató hongkongi múzeum, miután – az alapítói szerint – az épület tulajdonjogát birtokló cég ellehetetlenítette a múzeum további működését eredeti helyén.

Két évvel ezelőtti megnyitása óta több mint 24 ezer látogatóval büszkélkedhet a Hongkong Tsim Sha Tsui negyedében található, megközelítőleg 800 négyzetméternyi területű Június 4-e Múzeum, amelynek bezárásáról közleményben tájékoztatták a működtetők a közönséget. A múzeumban több korabeli kép és dokumentáció mellett, helyet kapott a Demokrácia Istennője szobor másolata is, amelyet a tüntető diákok emeltek a pekingi Tienanmen téren. 

A Tengeri Selyemútnak mindig kulcsfontosságú útvonala volt a Dél-kínai-tenger. Ez ma sincs másképp, hiszen a a térség bizonytalan helyzete mellett is zavartalanul folyik a kelet-ázsiai együttműködés a Dél-kínai-tengeren. Ennek fejlesztésére javasolta Kína 2013-ban a 21. századi Selyemút létrehozását.

A Dél-kínai-tenger ügye negatívan érintette az „Egy Övezet, Egy Út” (OBOR) elképzelést. Ezek a hatások azonban korlátozottak; csak rövidtávon érvényesülnek, lokalizálhatók, kezelhetők. Nem fogják radikálisan meggátolni Kínát és az ASEAN-t abban, hogy megvalósítsák az OBOR-t. Sőt éppen ez kínál új lehetőséget ahhoz, hogy a Dél-kínai-tengeren újra béke és stabiltás legyen a régióban. 

A dél-koreai törvényhozás új korrupcióellenes intézkedéseit többen kritizálják, mivel az állami szektorban tapasztalt nagy összegű éttermi meghívások és ajándékozások visszaszorítása tovább lassíthatja a belföldi fogyasztást. Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságában, a nagylelkű vendéglátás, az étkezések és ajándékok, a mindennapi üzleti élet elfogadott kellékei.

Az idén szeptemberben életbe lépő törvény, a dél-koreai közalkalmazottak, iskolai tanárok és újságírók között burkoltan megjelenő megvesztegetéseket célozza meg. A májusban napvilágra látott törvénytervezet nagy felháborodást váltott ki a legtöbb vállalkozóból – a gyümölcs termelőktől és földművesektől kezdve a halászokon és marhatenyésztőkön át a kiskereskedőkig.

Ha a törvény életbe lép, minden olyan állami hivatalnok bírságra számíthat, aki 30 ezer won (7400 forint) felett éttermi meghívást, 50 ezer won (12 ezer forint) felett ajándékot, illetve 100 ezer won (25 ezer forint) felett részvétnyilvánítási pénzt fogad el. A törvény azokra is kiterjed, akik kenőpénzt fogadnak el – a rájuk kiszabható bírság legfeljebb 30 millió won (7 és fél millió forint) lehet, illetve 3 év szabadságvesztés. 

„Aggódunk, hogy a törvénynek milyen negatív hatásai lesznek a kiskereskedelmi áruforgalomra. Az elfogadható étkezések és ajándékok árküszöbét magasabbra kellene tenni, figyelembe véve az aktuális fogyasztói árakat” – véli Lee Won-sup, a Kiskereskedők Koreai Szövetségének elnöke. Lee becslése szerint 2.6 billió won (643 milliárd forint) értékű üzletet veszíthetnek el évente. Dél-Koreában a nagy ütemű gazdasági növekedés ellenére, a korrupció nem tudott eltűnni a mindennapokból, ezért a tavaly megszavazott törvényt legtöbben vízválasztóként ünnepelték. A Transparency International 2015-ben kiadott korrupciós indexén, a távol-keleti ország a 34 OECD tag közül csak a 27. helyezést érte el – a 177-es teljes listán pedig a 46. 

A Kínában tevékenykedő üzletemberek úgy gondolták, hogy készek elfogadni a Brexit-népszavazás végeredményét, legyen az bármilyen kimenetelű is. Azonban most, hogy egyértelművé vált Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, már máshogy állnak a jövőhöz.

Mivel úgy tűnik, hogy Kína, a többi országhoz képest kevésbé van kitéve a választás kimenetelének,  néhány kínai, rövidtávon még hasznot is remél a kilépés következményeiből. Például a font zuhanásával a turisták, egy ideig olcsóbbnak találhatják majd az Egyesült Királyságot. A Brexit utáni bizonytalanság viszont a globális gazdaságra is hatással lesz, ami a yuan értékét csökkenni fogja. 

Jing Ulrich, a JP Morgan csendes-óceáni térségének alelnöke szerint egyszerűen csak egy ideiglenes visszaesésről van szó, és hosszútávon a nemzetközi kapcsolatok továbbra is nyitottak maradnak. „Rövidtávon, egy ilyen esemény meg tudja lepni a piacot, és sokak szerint, ez a globalizációra is káros hatással lesz. Én úgy hiszem, ez csak felfogás kérdése” – mondja Jing.

2015. novemberében Kína és Tajvan, több évtizede tartó hűvös kapcsolatában szimbolikus jelentőségű áttörés következett be: a két ország elnöke először találkozott az 1949-ben véget ért kínai polgárháború óta, és úgy tűnt, mindketten büszkék voltak arra, hogy végre megtört a jég közöttük.

Az új állapot azonban nem tartott sokáig, mivel Tajvan új elnöke, Tsai Ing-wen asszony nem volt hajlandó elfogadni az „egy Kína elvet” ­– miszerint Tajvan, Kína része –, ezért június 25-én Kína megszakította a két fél közötti kommunikációs csatornák egyikét.

Amikor a hír kirobbant, Tsai asszony – májusi hivatalba lépése óta – első külföldi körútját járta. Panamába és Paraguayba utazott, azon kevés országokból kettőbe, amelyek elismerik a tajvani kormányt. Kína elnöke, Xi Jinping, a tajvani elnökasszony elődjével, Ma Ying-jeou-val való találkozója során azt állította, hogy kormánya hajlandó kapcsolatot teremteni bármilyen tajvani politikai párttal, amíg az elfogadja a két fél között 1992-ben létrejött „egy Kína” konszenzust. Tsai asszony, Demokratikus Haladás Pártjának (DPP) – Ma úr pártjával, a Kuomintanggal (KMT) szemben –, ezt az álláspontot nehéz megemésztenie. 

A Japán Földrajzi Intézet (GSI) egy sor új, turista térképekre szánt szimbólum kiadását határozta el, miután sokak egyes jeleket nehezen érthetőnek, illetve sértőnek találtak.

A legnagyobb felháborodást a buddhista templomokat jelölő szvasztika (horogkereszt) lecserélésének terve keltette. A külföldiek, a számukra félreérthető jel helyett, ezentúl egy három szintes pagoda képével fognak találkozni a térképeken.

Több ezer irodai munkás, üzletember és üzletasszony imádkozott együtt az üzleti és gazdasági sikerért a tokiói Kanda Myojin szentély előtt, az év első munkanapján - január 4-én.

Az 1300 éves Kanda Myojin sintó szentély három istenséget őriz, többek között Ebiszut a hét szerencseisten egyikét, aki a kereskedők védőistene. Ábrázolásain fején - a sintó papok által hordott - ebosit visel, jobb kezében horgászbotot tart, bal kezével tengeri durbincsot ölel.

A japánoknál a szentély, első üzletnapon való meglátogatása régi szokás. A 2016-os év első hétfőjén és keddjén a szentélyt várhatóan körülbelül 4.000 tokiói cég képviselője fogja meglátogatni, hogy részt vegyenek a közös imádkozásban.

Van miért fohászkodni, ugyanis a tokiói tőzsde a legrosszabb újévi nyitását hozta 2008 óta és az Abe kormány gazdaságélénkítő csomagja is hagy némi kívánnivalót maga után.

Japánban 1995 óta minden évben kiválasztják az év írásjegyét, ami az adott év legjellemzőbb fogalmát jelöli a lakosság körében.

A Japán Kandzsik Használhatóságát Tesztelő Alapítvány által megrendezett versenyen a nyertes írásjegy idén - a lakosság által leadott több mint 129 ezer szavazatból – az „an” 安 lett 5632 szavazattal.

Az írásjegy – ami biztonságot, nyugalmat, békességet jelent – szimbolizálja legjobban a japán nemzeti hangulatot 2015-ben – mondja a kiotói székhelyű alapítvány.

Az írásjegy jól reflektál azokra a japán véleményekre és ellenvéleményekre, amelyek országos szinten előtérbe kerültek, amikor Abe Shinzo kormánya viharos sebességgel elfogadtatta az új védelmi törvényjavaslatokat a Képviselőházban idén nyáron. A törvénytervezet - ami a japán „békealkotmány” ellenére lehetővé tenné a Japán Önvédelmi Erőknek, hogy részt vegyenek tengerentúli katonai akciókban, ha egy szövetségesüket megtámadják - szokatlan méretű tiltakozást hívott életre belföldön és külföldön egyaránt. Az új törvénycsomag a japán társadalomban – a II. világháború végétől – erősen jelen levő pacifista közszemlélettel megy szembe, illetve a kelet-ázsiai térség országai a japán militarizmus újraéledésétől tartanak.

Az „an” 安 írásjegye mellesleg a japán miniszterelnök Abe Shinzo 安倍 晋三 nevében is szerepel.

Kína gazdasági növekedése mindenki számára köztudott, a lakosság egészségében és élethosszában bekövetkezett nagy mértékű javulás – a környezetszennyezés növekedésének ellenére – azonban már nem annyira.

A Lancet című orvosi szaklapban közölt új tanulmány először nyújt betekintést Kína egészségi állapotába tartományok szerint. A lenti térképen a születéskor várható élettartam látható, a 33 tartomány szintű régióra lebontva, illetve a tartományok olyan országokkal párosítva, amelyek a legközelebb állnak az adott élethosszhoz.

A tanulmány szerint, egy 1990-ben született gyerek Kínában átlagosan 68 éves koráig él. Azonban, aki 2013-ban született, már várhatóan megérheti a 76 éves kort. A tartományok között nagy eltérések mutatkoznak, de ezek a különbségek egyre kisebbek. A Sanghajban születettek várható élettartama 83 év – mint Svédországban -, illetve már 6 területen élnek tovább a kínai lakosok az amerikaiaknál. A legnagyobb fejlődés a legelmaradottabb régiókban történt: egy tibeti gyerek születéskor várható élettartama 1990-ben 56 év volt - mint a legszegényebb afrikai országokban. Ez napjainkra felemelkedett 70 évre, – Európa egyik szegényebb országa – Moldova szintjére. (Magyarország a születéskor várható élettartamot – 75 év – tekintve, Hunan, Henan, Jiangxi tartományoknak felel meg a legjobban – a szerk.)

A dél-koreai fővárosban virágzik a plasztikai sebészet, egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy átoperáltassák valamely nekik nem tetsző testrészüket. Az idei évtől a szépségiparon kívül egy humánusabb program is terjedőben van. Az orvosok a műtétekkel észak-koreai menekülteken segítenek.

Közel 20 évvel ezelőtt Lee Geung-ja (40, nő) egy észak-koreai gyárban éjszakai műszakban dolgozott, amikor egy balesetben az olvasztott műanyag megsebesítette és elcsúfította arcát. A bal szemöldöke és szemhéja szinte teljesen eltűnt. Saját elmondása szerint, úgy nézett ki mint egy “szörny”.

2010-ben Dél-Koreába disszidált, ahol azért, hogy elkerülje, hogy megbámulják, inkább éjjeli állatként élt, egyedül dolgozott épületeket és közfürdőket takarítva a hajnali órákban.

Az önbecsülésének sem tett jót az a tény, hogy a dél-koreai társadalom nagy hangsúlyt fektet a megjelenésre - különösen a nőknél. A plasztikai beavatkozás egy közkedvelt ajándék a lányok számára az érettségi vagy a diploma után. Úgy vélik ez megkönnyíti a munkakeresést.

“Amikor az utcán sétálok vagy egy másik emberrel kell találkoznom, ösztönösen lehajtom a fejem és elfordítom arcomat, hogy ne lássák a hegeket.” - mondja Lee. “Dél-Koreában, ahol még a jó megjelenésű emberek is befekszenek a kés alá, nagyon nehéznek találtam, hogy ezzel az arccal felvegyem a versenyt a többiekkel szemben."

Lee nemrég egy olyan segítséget kapott, amiről sosem álmodhatott ezelőtt: egy plasztikai sebész önként jelentkezett, hogy segítsen neki visszanyerni régi kinézetét – és önbecsülését.

Ezt az új sebészeti programot ebben az évben kezdte el a rendőrség és több önkéntes közreműködésével a Koreai Plasztikai Sebészek Szervezete, amivel észak-koreai menekülteken segítenek – akiken nemcsak átvitt értelemben hagyott heget a múltjuk.