A dél-koreai törvényhozás új korrupcióellenes intézkedéseit többen kritizálják, mivel az állami szektorban tapasztalt nagy összegű éttermi meghívások és ajándékozások visszaszorítása tovább lassíthatja a belföldi fogyasztást. Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságában, a nagylelkű vendéglátás, az étkezések és ajándékok, a mindennapi üzleti élet elfogadott kellékei.
Az idén szeptemberben életbe lépő törvény, a dél-koreai közalkalmazottak, iskolai tanárok és újságírók között burkoltan megjelenő megvesztegetéseket célozza meg. A májusban napvilágra látott törvénytervezet nagy felháborodást váltott ki a legtöbb vállalkozóból – a gyümölcs termelőktől és földművesektől kezdve a halászokon és marhatenyésztőkön át a kiskereskedőkig.
Ha a törvény életbe lép, minden olyan állami hivatalnok bírságra számíthat, aki 30 ezer won (7400 forint) felett éttermi meghívást, 50 ezer won (12 ezer forint) felett ajándékot, illetve 100 ezer won (25 ezer forint) felett részvétnyilvánítási pénzt fogad el. A törvény azokra is kiterjed, akik kenőpénzt fogadnak el – a rájuk kiszabható bírság legfeljebb 30 millió won (7 és fél millió forint) lehet, illetve 3 év szabadságvesztés.
„Aggódunk, hogy a törvénynek milyen negatív hatásai lesznek a kiskereskedelmi áruforgalomra. Az elfogadható étkezések és ajándékok árküszöbét magasabbra kellene tenni, figyelembe véve az aktuális fogyasztói árakat” – véli Lee Won-sup, a Kiskereskedők Koreai Szövetségének elnöke. Lee becslése szerint 2.6 billió won (643 milliárd forint) értékű üzletet veszíthetnek el évente. Dél-Koreában a nagy ütemű gazdasági növekedés ellenére, a korrupció nem tudott eltűnni a mindennapokból, ezért a tavaly megszavazott törvényt legtöbben vízválasztóként ünnepelték. A Transparency International 2015-ben kiadott korrupciós indexén, a távol-keleti ország a 34 OECD tag közül csak a 27. helyezést érte el – a 177-es teljes listán pedig a 46.
Ellentmondásos elképzelések a korrupció visszaszorításáról.
„A kapcsolat-orientált kultúránk termékeny talajt biztosít a korrupciónak és igazságtalanságnak” – mondja Chang Yoo-shik, a Szolidaritás a Részvételi Demokráciáért nevű polgári csoport ügyvédje. „A dél-koreai lakosság, az állami szektorral – beleértve a bíróságot is – nagymértékben bizalmatlan. A társadalmunknak nagy gazdasági károkat okoz a megvesztegetések és kivételezések rendszere.”
A 2014-es Sewol kompkatasztrófa – ami 295 életet követelt – óta nagy a nyomás a kormányzaton, hogy megtisztítsa a közszférát a korrupciótól, mivel a vizsgálat során kiderült, hogy a baleset bekövetkeztében az ismerősök előnyben részesítése és a laza szabályozási felügyelet is közre játszott. Az új törvény az érvényben lévő koreai üzleti szokások alapjait rázná meg. A gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, a dél-koreai elnök, Park Geun-hye is megkérdőjelezi. A Hyundai Kutató Intézet szerint, a változások a munkavállalók 9 százalékát érintheti.
A gazdasági növekedés 2016 első három hónapjában, az előző negyedévhez képest közel felére csökkent (0,5 százalékra) – mivel Kína belassulásával az exportok is csökkentek. A fogyasztás, a háztartások magas eladósodása miatt, 0,2 százalékkal csökkent.
Az új törvénnyel kapcsolatos negatív közgondolkodás nem véletlen: egy olyan országban akarják megváltoztatni az üzleti kultúra szabályait, ahol a jóhiszemű gesztus és a megvesztegetés közötti határ nagyon keskeny. Például, az ünnepnapok során a hivatalnokok és üzletemberek gyakran adnak egymásnak jó minőségű marhahúst, gyümölcsöket vagy halat. „Drága ételekkel és ajándékokkal ellátni a másik felet természetes dolog egy üzleti megállapodás során” – mondja Yoo Han-beom, a Transparency International Korea főtitkára.
„Úgy tűnik, a korrupció, az ország gyors ütemű gazdasági fejlődésének az egyik öröksége. Itt az ideje, hogy több figyelmet fordítsunk a becsületességre, az átláthatóságra, illetve a jogrendre, ha azt szeretnénk, hogy társadalmunk tovább fejlődjön.” Yoo Han-beom
A koreai alkotmánybíróság várhatólag még hatályba lépés előtt vizsgálni fogja a vitatott törvényt, miután a privát iskolák tanárai és az újságírók kifogásolták, hogy rájuk is vonatkozik a törvény. Sokan attól tartanak – mivel az ellenzők tábora egyre nagyobb –, hogy a törvényt elmeszelhetik. „Ez egy kísérlet arra, hogy még a bevezetés előtt eltöröljék a törvényt. Azonban a korrupcióval harcolni elég nehéz, radikális változások nélkül” – mondja Chang.
"Kapcsolat-orientált kultúra."
(kép: flickr / Mario Sánchez Prada)
Dél-Koreában az utóbbi időben több, nagy nyilvánosságot kapó korrupciós ügy volt, 2011-ben egy ügyészt vádoltak meg azzal, hogy egy német luxusautót fogadott el egy ügyvédtől. Az ügyészt végül tisztázták tavaly, mivel az ajándékozás és a kérelem közötti kapcsolatot nem tudták bizonyítani. Nem olyan régen, Shin Young-ja, Dél-Korea ötödik legnagyobb konglomerátumának, a Lotte Group alapítójának lányát, megveszegetéssel vádolták meg, miután feltehetőleg jutalékot fogadott el egy helyi kozmetikai cégtől, amiért cserébe duty free üzletekben polchelyeket biztosított. Végül nem emeltek vádat ellene, és mindent tagadott. Egy másik ügyben, Jeong Un-ho, egy kozmetikai cég vezetője a múlt hónapban lemondott, amikor egyes feltételezések szerint, hivatalnokokat vesztegetett meg, hogy simítsák el egykori sikkasztásához és tengerentúli szerencsejátékához kapcsolódó ügyleteit. Jeong máig nem tisztázta magát a nyilvánosság előtt a vádak alól.
A törvény támogatói szerint a gazdasági mellékhatásoktól való félelem nem írhatja felül a közszféra átláthatóságát növelő alapcélt. Kim Woo-chan, a Korea Egyetem gazdasági professzora szerint, a burjánzó korrupció miatt, nem tudja átlépni az ország egy főre eső GDP-je a 26 ezer dolláros küszöböt. "A hosszú távú gazdasági előnyök, a törvény okozta rövid távú negatív hatásokat végül felül fogják írni" – mondja.
Fürst András
Forrás: Financial Times
Ha tetszett a cikk, kövess minket a Facebookon!
