Távol-keleti blokk

Egyirányú sztráda – kínaiak Hongkongban

A szárazföldiek beáramlásával szembeni előítéletek

2018. november 21. - tavolkeletiblokk

A szárazföldi Kína és Hongkong, mint különleges közigazgatási terület között húzódó határ egy országhatárhoz hasonló, a szárazföldiek nem léphetik át tetszés szerint. Az 1980-ban felállított engedélyezési rendszer egy nap 150 kínait jogosít fel a városba való bevándorlásra. Ezt az egyirányú programot azért hozták létre, hogy a két területen élő családok egyesítését lehetővé tegyék. Amióta Hongkong 1997-ben újra kínai fennhatóság alá került, körülbelül 1 millió szárazföldi kínai vándorolt be ilyen engedéllyel a városba. Ez a népességnövekedés közel 90 százalékát teszi ki. A beáramlás egyik oka a szárazföldiek és a hongkongiak közötti házasság, ami a területen bejegyzett házasságkötések egyharmada. Ez az arány 1996-ban mindössze 7 százalék volt.

china-hk-map1.PNG

Tovább

A kínai hatalom „jutalmazó-büntető” rendszere

Augusztusban Tianjin (Tiencsin) város bírósága három emberjogi ügyvédet és egy politikai aktivistát ítélt el az „államrend ellen irányuló felforgató tevékenység” bűncselekménye miatt. Az eset az 1960-as évek kulturális forradalma idején lezajló koncepciós perek szellemiségét idézte. Xi Jinping (Hszi Csin-ping) elnök 2012-es hivatalba lépése óta egyre keményebben lépnek fel a nyugatias értékrendeket követő társadalmi és politikai aktivizmussal szemben. Egy új jogi reform azonban az állampolgárokat érintő kényes ügyek kezelésében némi enyhülést hozhat.

13625726694_03c4a30736_b-jo.jpg

Tovább

A Kínát megalapító áradás

Kína vezetői nagyon büszkék országuk ősi eredetére. Xi Jinping államelnök beszédeiben szívesen hozza elő Kína „5000 éves történelmének” témáját. Problémát jelent azonban az, hogy egy ilyen távolba visszanyúló politikai entitásnak csekély számú régészeti bizonyítéka van. Egy nemrég publikált felfedezés viszont új bizonyítékokkal szolgálhat Kína megalapítását illetően.

sc223268.jpg

Tovább

„Égi Mesterek: Történelem és rítusok a korai taoista közösségekben”

Terry F. Kleeman – a Colorádó-i Egyetemen a vallástudományok professzora – kiemelkedő sinológus, aki Kína egyetlen őshonos vallásával, a taoizmussal foglalkozik. Nemrég megjelent könyve, az „Égi Mesterek: Történelem és rítusok a korai taoista közösségekben” (Celestial Masters: History and Ritual in Early Daoist Communities) az első olyan munka, ami nyugati nyelven ír a taoizmus alapításáról, mint vallási mozgalomról. A taoizmus olyan korai filozófiai tanításokban gyökerezik, mint a Tao Te King, azaz az Út és Erény Könyve.

A New York Times által készített interjúban Kleeman professzor elmagyarázza, hogy a taoizmus milyen módon kínált alternatív politikai modellt a konfucianista alapú császári renddel szemben, hogy a taoista szövegek miként segítenek elmélyíteni a korai kínai történelem megértését, illetve hogy a mai kínai kommunista kormány miért igyekszik kontrollálni a taoista gyakorlatokat. 

Eight Trigram Pavilion

Tovább

Kontroll és tolerancia a tibetiek lakta területeken

Minden évben július végén a Kína Qinghai tartományában található Yushu városban rendezik meg a Gesar kulturális fesztivált, mely a helyi lakosság ünnepe. A tibeti táncosok csoportja hosszú selyemben kavarog, a férfiak piros bojtos sapkában suhogtatják kardjukat, díszes nyergű lovak száguldoznak körbe-körbe. A háromnapos fesztivál programjában szerepel lovas bátorságpróba, jakverseny és tibeti dalok-táncok bemutatása is. Ez csak egyike azoknak a fesztiváloknak, amelyeket idén nyáron a Tibeti-fennsíkon tartanak.

Könnyű lenne a tibeti kultúra elnyomásának jeleként értelmezni a fesztiválokban a közelmúltban történt változásokat. A Gesar fesztivál megnyitó ünnepségén ugyanis, amely eddig ingyenes volt, most pénzért árulják a belépőjegyeket és számos helyet a kormányhivatalnokoknak tartanak fenn. A rendőrség kordont állított fel és minden előadás alatt tizenhárom védőmellényes, maszkos, sisakos, egyenruhás rendőr járőrözött a helyszínen. Nemtetszésük kinyilvánítása jeléül a hivatalnokok szektorán kívül csak kevesen álltak fel a kínai nemzeti himnusz meghallgatásának tiszteletére. 

Courage and Fear, Tibet 2014

Tovább

A kínai hivatalnokok bekeményítenek az online médiával szemben

Amikor Kína vezetői saját magukról, vagy az ország állami ügyeiről olvasnak, nem szeretnek meglepődni, és azt is nehezen viselik, ha ellentmondanak nekik. Semmi okuk azonban arra, hogy a hagyományos média miatt nyugtalankodjanak, hiszen afelett a Kínai Kommunista Párt (KKP) gyakorol szoros kontrollt. Az online médiával azonban más a helyzet – ott az újságíróknak nagyobb esélyük van arra, hogy kicselezzék a párt cenzorait.

 

 

Tovább

Beszélgetőtárs-kölcsönzés Japánban

Takanobu Nishimoto középkorú férfiakból álló csapatával olyan embereknek segít – a nyugdíjasoktól kezdve az iskolásokig –, akik nem tudják legbelsőbb gondolataikat megosztani sem egy terapeutával, sem családjukkal. Bárki, akinek szüksége van egy kis társaságra, feliratkozhat Nishimoto internetes szolgáltatására és kibérelhet egy ossan-t – 45 és 55 év közötti középkorú férfit –, óránként ezer jenért (2600 forint).

Számomra ez a szolgáltatás sokkal inkább egy hobbi, mint bármi más” – mondja Nishimoto, aki négy évvel ezelőtt rukkolt elő az ötlettel, és szolgáltatása ma már több mint hatvan embert foglalkoztat egész Japánban. „Az eredeti ötlet az volt, hogy javítsak a hozzám hasonló korú férfiakról alkotott képen, akik már nem olyan fiatalok, és nem is veszik őket komolyan” – mondja.

8281999e-4fc8-11e6-ba91-9b331c0ddad9_1280x720.jpg

Tovább

Hello Kitty, viszlát panda!

Tajvani identitástudat a japán kawaii kultúra bűvöletében

Idén tavasszal üzembe helyezték a világ első Hello Kitty tematikájú vonatát Tajvanon. Ez olyan jól sikerült, hogy már az első napon az utasok csaknem az összes Hello Kitty-s fejtámlahuzatot elcsenték. Múlt héten Tajvan második legnagyobb légitársasága, az EVA Air bejelentette, hogy növelni fogja a Párizsba tartó Hello Kitty-s járatok számát. A tajvaniaknak a japán mesefigura azonban sokkal többet jelent némi gyerekes rajongásnál.

A légitársaság úticéljai közül tíz gépen Hello Kitty-s párnákat és papucsokat osztogatnak a fedélzeten, illetve a tajpeji repülőtér utasfelvételi pultjai, az ajándékbolt, sőt még a pelenkázó mosdó is a japán mesefigura stílusában készült. A fővárosban olyan Hello Kitty hot pot éttermek várják a vendégeket, ahol macskaarc alakú tofut, és a cica mancsait jelképező tintahalgolyókat szolgálnak fel. Utána a vendégek pedig Hello Kitty-s szénsavas üdítővel olthatják szomjukat.  Az éjszakai piacon a híres mesefigura képével mindenféle ruhaneműt lehet kapni, sőt még alsónadrágot is. 

hellok13937901100_ba98b7ae1f_o_1.jpg

Tovább

Törvénnyel próbálják visszaszorítani a dohányzást Kínában

Kína hosszú idők óta a dohányosok mennyországának számít: a cigaretta rendkívül olcsó, és a szabályokat annyira nem tartják be, hogy még egy kisgyerek is könnyen vásárolhat dohányárut. Az ország, a világ dohányfogyasztásának több mint egyharmadáért felelős (egy lakosra 2250 szál cigaretta jut évente). A közelmúltban azonban tapasztalható némi változás a dohányzás visszaszorítását illetően.

Peking városa tavaly, az összes nyilvános helyen betiltotta a dohányzást, így némileg tisztább lett a levegő a főváros legtöbb bárjában és éttermében. Az intézkedést még egy átfogó dohányadó-emeléssel is összekapcsolták, aminek hatására országszerte csökkentek a cigaretta eladások: az Euromonitor piackutató intézet szerint Kínában 2015-ben 60 milliárddal kevesebb cigarettát vásároltak, mint az azt megelőző évben. 

Smoking

Tovább

Kivándorlás Kínából

Kína legtehetségesebb és leggazdagabb állampolgárai tömegesen hagyják el az országot. Az 1978-as nyitás óta körülbelül 10 millió kínai állampolgár költözött külföldre. Az utóbbi évtizedek alatt megerősödő középosztályban egyre többen tehetik meg, hogy gyerekeiket más országok iskoláiba iratják be, ezzel biztosítva jövőjüket. Míg a legtöbben külföldön maradnak és új életet kezdenek, vannak akik új versenyképes ismereteikkel visszatérve a kínai gazdaságot viszik előre. 

A messzi Nyugat-Kínában, a Góbi sivatag szélénél a Lanzhou-i Keleti Kanadai Iskolában a 17 éves kínai diákoknak, ha a történelemórán a forradalomról tanulnak, nem Kína, hanem Oroszország jut eszükbe, a nacionalizmussal való erőszakos visszaélésről pedig Németország és Olaszország. Ha a tanár megkérdezi őket, hogy mit neveznek tekintélyuralmi rendszernek, azt válaszolják: „Egy vezető, egy ideológia, emberi jogok nélkül”. Ezek a diákok más narratíva szerint tanulják a történelmet, mint a kínai állami oktatásban résztvevők, mivel mindannyian külföldre mennek majd egyetemre, sokan Kanadába, mások az USA-ba, Ausztráliába vagy Nagy-Britanniába. Még Kína második legszegényebb tartományában, Gansu-ban is hatalmas az érdeklődés a külföldön való tanulás iránt. Miközben az utcai plakátok a kínai elnök, Xi Jinping 2012-es „Kínai Álom” szlogenjét hirdetik – mely az ország „nagyszerű újjáéledését” hivatott ösztönözni –, Kína-szerte családok százezrei a kivándorlás álmát dédelgetik. 

 Welcoming students from China!

Tovább
süti beállítások módosítása