2015. novemberében Kína és Tajvan, több évtizede tartó hűvös kapcsolatában szimbolikus jelentőségű áttörés következett be: a két ország elnöke először találkozott az 1949-ben véget ért kínai polgárháború óta, és úgy tűnt, mindketten büszkék voltak arra, hogy végre megtört a jég közöttük.
Az új állapot azonban nem tartott sokáig, mivel Tajvan új elnöke, Tsai Ing-wen asszony nem volt hajlandó elfogadni az „egy Kína elvet” – miszerint Tajvan, Kína része –, ezért június 25-én Kína megszakította a két fél közötti kommunikációs csatornák egyikét.
Amikor a hír kirobbant, Tsai asszony – májusi hivatalba lépése óta – első külföldi körútját járta. Panamába és Paraguayba utazott, azon kevés országokból kettőbe, amelyek elismerik a tajvani kormányt. Kína elnöke, Xi Jinping, a tajvani elnökasszony elődjével, Ma Ying-jeou-val való találkozója során azt állította, hogy kormánya hajlandó kapcsolatot teremteni bármilyen tajvani politikai párttal, amíg az elfogadja a két fél között 1992-ben létrejött „egy Kína” konszenzust. Tsai asszony, Demokratikus Haladás Pártjának (DPP) – Ma úr pártjával, a Kuomintanggal (KMT) szemben –, ezt az álláspontot nehéz megemésztenie.
Tsai-ing Wen, az elnöki beiktatási ceremóniáján, 2016. május 20-án.
(kép: Getty Images / Billy H.C. Kwok)
A tajvani hivatalnokok azt mondják, továbbra is próbálnak tárgyalni szárazföldi partnerükkel. A most megszakított kommunikációs csatornát 2014-ben hozták létre a kínai Tajvani Ügyek Hivatala és a tajvani Szárazföldi Ügyek Tanácsa között. A korábbiakban, a két fél csak félhivatalos szerveken keresztül kommunikált egymással.
Egy biztos: a júniusi változások után, a Tajvani-szoros két partja közötti kereskedelemről szóló tárgyalások kényessé váltak. Kína mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy az 1992-ben megkötött megállapodás képezze a párbeszédek alapját. A korábbi 2000-től 2008-ig tartó DPP elnökség alatt Kína alig állt szóba Tajvannal. Csak akkor kezdett enyhülni a viszony, amikor Ma úr vette át az elnökséget 2008-ban a Peking-barát Kuomintanggal. Tsai asszony helyzetét megkönnyítve, a pártjában némelyek nem túl lelkesek, hogy javítsanak a kereskedelmi és befektetési helyzeten Kínával, főleg ha az a kínai szárazföldről érkező versenytársaknak, a megnyitandó tajvani piacokra történő betörését jelentené.
Kína nem fenyegetőzik azzal, hogy visszalép a még korábban, Ma úr kormányával kötött egyezségektől. Azonban a tajvani utazásszervezők szerint, amióta Tsai asszonyt januárban megválasztották, éles visszaesés tapasztalható a kínai látogatók számát tekintve. Úgy tűnik, hogy a kínai utazási irodák, hivatali nyomás hatására, lebeszélik az embereket, hogy Tajvan szigetére látogassanak. Ez óriási csapás a 23 milliós lakosú Tajvan számára, ahol a szolgáltató és a kiskereskedelmi iparágak nagyrészt az effajta turizmusból tartják fenn magukat.
Azonban még ennél is fenyegetőbb Tajvan számára annak a lehetősége, ha – a hadviselésre egyre többet költő régióban – a kétoldalú hivatalos kapcsolatok hiánya, a jövőben veszélyes félreértésekhez vezetne Kínával.
Batári T. Csaba
Forrás: The Economist
Ha tetszett a cikk, kövess minket a Facebookon!
