Kína vezetői nagyon büszkék országuk ősi eredetére. Xi Jinping államelnök beszédeiben szívesen hozza elő Kína „5000 éves történelmének” témáját. Problémát jelent azonban az, hogy egy ilyen távolba visszanyúló politikai entitásnak csekély számú régészeti bizonyítéka van. Egy nemrég publikált felfedezés viszont új bizonyítékokkal szolgálhat Kína megalapítását illetően.

"Nagy Yu egy árvízi sárkánnyal harcol"

(kép: Totoya Hokkei/William Sturgis Bigelow Collection)

Néhány állati csonton lévő véset azt bizonyítja, hogy a Shang, azaz a második dinasztia mintegy 3500 évvel ezelőtt valóban ellenőrzése alatt tartotta a Sárga-folyó medencéjét. Azonban a Xia dinasztia esetében nincsenek ilyen megerősítő bizonyítékok. Még kínai történészek is megkérdőjelezik, hogy az ország alapításának története – amely szerint Nagy Yu megakadályozta a Sárga-folyó medréből való kilépését (méghozzá, egy mágikus, fekete páncélú teknőc segítségével), és elnyervén az „égi megbízatást” megalapítja az első dinasztiát – egy a Noé bárkájához hasonló történet lehet, vagy pedig csak később kiagyalt propagandáról van szó, amely igazolja a központosított állami hatalmat. Ebben a hónapban az államilag kontrollált média ujjongva jelentett be az amerikai Science folyóirat újonnan publikált bizonyítékát, miszerint az áradásnak vannak valós alapjai. Szerintük így még hihetőbb, hogy a Xia-dinasztia valóban létezett. Azonban nincs mindenki erről teljesen meggyőződve.

A súlyos árvizek nyomot hagynak a talajon és a sziklákon. Wu Qinglong, a Pekingi Egyetem oktatója földrajzi szempontból vizsgálta meg a Sárga-folyó felső szakaszát. A folyóiratban arra a következtetésre jut, hogy valóban történt egy hatalmas árvíz, nem sokkal az állítólagos Xia-dinasztia megalapítását követően. Noha ez a bizonyíték nem erősíti meg Nagy Yu létezését, avagy az általa létrehozott dinasztia megalapítását, azt viszont történelmi szempontból igazolja, hogy valaki az áradás megfékezésével hatalomhoz jutott.

Wu szerint feltételezhető, hogy egy földrengés okozta hatalmas földcsuszamlás blokkolta a Sárga-folyó folyását, amint az végig hömpölygött a Jishi-szoroson, a Tibeti fennsík szélén. Hat-kilenc hónapon keresztül 16 köbkilométernyi víz gyűlt össze az esetleges gát mögött, amelyet végül a folyó áttört, kiváltva ezzel az ország valaha volt legnagyobb árvízét. A szerző kiszámolta, hogy a csúcspontnál a Jishi-szorosnál a kiöntés mértéke ötszázszor nagyobb volt a normálishoz képest. Wu úgy véli, hogy az ókori árvíz érezhető volt a 2000 km-rel távolabb lévő Sárga-folyó alsó folyásánál is, ahol a kínai történészek a Xia királyság területét feltételezik.

Körübelül ugyanekkor – vagy véletlenül, vagy az árvíz következtében – a folyó megváltoztatta folyását, másfelé kanyargott az észak-kínai síkságon. E miatt a folyó az új medréből többször is kiöntött. Ez egybevág a Nagy Yu-ről szóló népmesékkel, aki a folyót nem egy drámai cselekedettel fékezte meg, hanem évtizedeken át tartó csatornázással.

Az ókori árvíz ideje pontosan meghatározható, ugyanis a földrengés, amely ezeket a katasztrofális eseményeket elindította, a Jishi-szoros településeit is lerombolta.  A lakosok csontjainak radiokarbonos vizsgálata alapján a földrengés körülbelül időszámításunk előtt 1920-ban törhetett ki – és nem 5000 évvel ezelőtt. A Xinhua hírügynökség magasztalja a tanulmányt, amely alátámasztja a Xia-dinasztia létezését. Hong Xu, a kínai Társadalomtudományi Akadémia tagja szerint a tudósok felfedezéséből nem vonhatók le messzemenő következtések. Tehát az első dinasztia mítosza a tudósók körében inkább vitát váltott ki.

Batári T. Csaba

Forrás: The Economist

Ha tetszett a cikk, kövess minket a Facebookon!