Augusztusban Tianjin (Tiencsin) város bírósága három emberjogi ügyvédet és egy politikai aktivistát ítélt el az „államrend ellen irányuló felforgató tevékenység” bűncselekménye miatt. Az eset az 1960-as évek kulturális forradalma idején lezajló koncepciós perek szellemiségét idézte. Xi Jinping (Hszi Csin-ping) elnök 2012-es hivatalba lépése óta egyre keményebben lépnek fel a nyugatias értékrendeket követő társadalmi és politikai aktivizmussal szemben. Egy új jogi reform azonban az állampolgárokat érintő kényes ügyek kezelésében némi enyhülést hozhat.

(kép: flickr / Baron Reznik)

Idén júliusban, még egy nagy múltú történelmi folyóirat (Yanhuang Chunqiu 炎黄春秋) – ami írásaiban mindig kritikusan szemlélte a hivatalos kínai történelmet – is áldozatul esett a tisztogatásoknak. A hatóságok egy razzia során elfoglalták a szerkesztőséget és lemondatták a főszerkesztőt. Az akciót óriási felháborodás övezte.

A legnagyobb összehangolt akció tavaly júliusban történt, amikor 250 ügyvédet vett őrizetbe a rendőrség, illetve augusztusban további négy embert, külföldi csoportok által szervezett pártellenes összeesküvéssel vádoltak meg. „Vallomásaikat” videófelvételen is rögzítették.  A helyzet azonban ennél árnyaltabb, mivel a folyamatnak a másik felén egy új jogi reform áll, amely a kevésbé kiemelt jelentőségű ügyeket helyi szinten kívánja orvosolni. Ennek köszönhetően a kínai állampolgárok a helyi bíróságokon már kisebb-nagyobb eredményeket is elérhettek jogorvoslatukat illetően. Ez a két ellentmondásos dinamika – a régi típusú felülről lefelé irányuló politikai nyomás és az alulról felfelé irányuló jogi felhatalmazás – a kínai párt sajátos, „jutalamzó-büntető” hozzáállása, amivel a stabilitást próbálja fenntartani. Míg sokak szerint a felső szinteken nem várható jelentős változás, addig nagy kérdés, hogy a helyi szintű reformok mit hoznak a jövőben.

A múlt hónapban a bíróság elé citált négy ember között szerepelt Zhou Shifeng (Csou Si-feng) is, aki egy pekingi ügyvédi iroda korábbi igazgatója. Zhou volt a védőügyvédje a jól ismert művésznek, Ai Weiweinek (Aj Vej-vej) és Ilham Tohti közgazdásznak, aki az ujgur kisebbségek jogaiért állt ki, és szeparatizmusra való felbujtás vádjával életfogytiglanra ítélték. Zhou-t, „felforgatás” vádjával hét év börtönbüntetéstre ítélték. A pekingi ügyvéd családja nem vehetett részt a bírósági tárgyaláson, továbbá a rendőrség megakadályozta a külföldi újságírók bejutását az épületbe, a média pedig riportjaiban még az ítélet meghozatala előtt lejáratta a vádlottakat.

Augusztus 1-jén egy másik prominens emberjogi ügyvédet, Wang Yu-t (Vang Jü) szabadlábra helyezték. Az ügyvédnő a szabadulását követően egy interneten közzétett videóban megfedte a „külföldi erőket”, amelyek bátorították ügyvédi irodáját, hogy szembeszálljon a kínai kormányzattal. „Vallomásában” azt is megígérte, hogy soha többet nem veszi igénybe segítségüket. Az Amnesty International szerint a mai napig több, mint egy tucat ügyvédet és aktivistát tartanak fogva a hatóságok.

Zhou Qiang (Csou Csiang), a Legfelsőbb Népi Bíróság elnöke és főbírája, az új jogi reformokkal feltehetően egy alternatívát kíván nyújtani az elkeseredett emberek számára, akik indulataikat utcai tüntetésekkel vezetik le. A reformok előtt, a kínai bíróságok az érzékenynek vélt ügyeket önkényesen elutasították. Azonban, a központi kormányzat által tavaly elfogadott új szabályok kötelezik őket, hogy meghallgassanak minden olyan esetet, amely megfelel az alapkövetelményeknek – még akkor is, ha később elutasítják azokat. A szabályozás életbe lépése utáni első hónapban, az elfogadott esetek száma 30 százalékkal megugrott.

Zhou Qiang (Csou Csiang), a Legfelsőbb Népi Bíróság elnöke és főbírája

(kép: Wikipedia)

Idén áprilisban a changsha-i (Csangsa) városi bíróságon felvetődött az azonos neműek hazásságának a kérdése, amikor egy meleg pár beperelte a Polgári Ügyek Hivatalát – a házassághoz való jogukat követelve. A bíróság két ízben is elutasította a meleg pár keresetét, ugyanakkor jogi szakértők a fejlődés jeleként tekintenek az ügyre, mivel az legalább eljutott a tárgyalóteremig.

Az elmúlt év során a kínai bíróságok több olyan esetet tárgyaltak, amelyek a társadalom perifériájára szorult csoportok jogaival foglalkozik. A bíróságok többek között foglalkoztak egy leszbikus diák esetével, aki beperelte az oktatási minisztériumot, mivel az általuk kiadott tankönyvekben a homoszexualitást rendellenességnek titulálták, továbbá az ország első, transzneműeket érintő munkahelyi diszkrimináció ügyével, illetve több tucat élelmiszerbiztonsági és természetvédelmi üggyel, ami nagyvállalatok ellen irányult.

A peres eljárások ügyében nagy mérföldkőnek számít egy guizhou-i (Kujcsou) tanár esete, akit HIV-pozitív tesztjét követően elbocsátottak a munkahelyéről. A helyi oktatási hivatal a tanárnak köteles kompenzációt fizetnie – 9.800 jüant (400 ezer forint). Az, hogy ehhez hasonló eseteket még nem tárgyaltak a kínai bíróságok, jól mutatja, mennyire hatástalanok a munkahelyi diszkrimináció elleni jogi fellépések. Stanley Lubman amerikai jogtudós véleménye szerint az, hogy az állampolgárok a különböző kormányszervekkel szemben perre mehetnek, egy nagyon fontos jogi tudatosságot ad a társadalomnak.

Két további dolog is hozzájárul a változásokhoz: az egyik, a progresszív törvényalkotás – úgy mint az új környezetvédelmi és a családon belüli erőszakot büntető törvények. Egy tavaly elindított kísérleti reform az állami ügyészeket arra ösztönzi, hogy a közérdekeket érintő ügyekkel nagyobb mértékben foglalkozzanak. A másik, a közösségi média szerepe. Az IT-szektorban dolgozó, 27 éves Sun Wenlin (Szun Ven-lin) – a changsa-i házassági per egyik tagja – optimistán látja a helyzetet: „A homoszexualitás tabunak számít Kínában, ezért azt hittük, hogy majd a perünk senkit sem érdekel. Az ügyünkről viszont meglehetősen sokan vitatkoztak az interneten, még az állami média is megértően számolt be róla.”

Sun Wenlin és partnere Hu Mingliang a changsha-i városi bíróságon 2016 januárjában.

(kép: Sun Wenlin / CNN)

Sun most az országot járja, és workshopokat tart, amiken elmagyarázza hogyan kell az ő peréhez hasonlókat elindítani. Reméli, hogy ezzel segít majd a kiábrándult embereken, akik a jogra csupán az elnyomás eszközeként gondolnak. „Kína ha lassan is, de egyértelműen változik” – mondja.

A bíróságok továbbra is a Kommunista Párt nyomása alatt állnak. Ez egyértelműen kihat az ítéletek meghozatalára, és ennek függvényében változik a felperes keresete is. A felperes nem tudhatja, hogy ügye később akár negatív következményekkel járhat számára. Jerome Cohen, a New York Egyetem professzora úgy látja, hogy Xi Jinping elnökségének fókuszában a központi hatalom kiterjesztése áll. Susan Finder, kínai jogi szakértő szerint, a Párt, a szuverenitásnak és a nemzetbiztonság fogalmának szélesebb értelmezésével ellenőrzése alatt akar tartani minden, számára kényelmetlen esetet.

További problémát jelent, hogy a reformok megvalósításához nem csak a szélesebb közönséget kell megfelelő jogi ismeretekkel ellátni, de a jogi képviselők száma sem elegendő. Az alacsonyabb szintű bíróságokon dolgozó bírák csekély jogi ismerettel rendelkeznek, és alacsony fizetést kapnak. Ráadásul, az elmúlt időben több bírót is elítéltek vesztegetés vádjával. Ez egy bizalmatlansági hullámot indított el, ami miatt a felperesek úgy gondolták, hogy nem tudják orvosolni a problémájukat helyi szinten, így panaszukkal a fővárosba mennek, a központi kormányzathoz. Sok bíró elhagyja a szakmát az alacsony fizetés és a növekvő nyomás miatt. Egy volt pekingi bíró szerint – aki ma több pénzt keres gazdasági jogi ügyvédként – a reformok inkább az ügyvédeknek kedveztek, a bíróknak kevesebb a bizalma a rendszer iránt, és a pozíciójukból adódó előnyök is korlátozottabbak.  

A szakértők szerint a reformoknak még nem sikerült kellő mértékkel csökkenteni a helyi szinteken jelenlévő korrupciót, ami akaratlanul is a Kommunista Párt hírnevét rontja országszerte. Egy intézményesített, a párttól függetlenül működő fékek és ellensúlyok rendszere még nincs a láthatáron.

S. Alex

Forrás: The Economist

Ha tetszett a cikk, kövess minket a Facebookon!